Híreink

„Feketéző” műhely

800 milliós fogás egy panelben

Újabb szervizek nagyító alatt

A magyar hatóságok is élen járnak az IP jogsértések megfékezésében

3/2023 Közgyűlés

Home

Fájlcserétől a szerzői jogi háborúig?

A fenti címmel tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, mint meghívott előadó Dr. Mezei Péter Phd., a Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának Összehasonlító Jogi Intézetének docense, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja a fájlcsere aktuális kérdéseiről.

A fájlcsere egyik legnagyobb problémájaként rávilágított arra, hogy az un. .torrent technológia használatakor a letöltők folyamatosan megosztják a kapott adatcsomagokat a többi felhasználóval. Ezek a cselekmények nem illeszkednek bele a szabad felhasználás kereteibe, ráadásul a feltöltés nem kapcsolható ki hatékonyan a kliensek oldalán sem.

Az adatcsomagok cseréje problémát jelent az amerikai szerzői jogi terminológiának, mivel az nem ismeri a lehívásra hozzáférhetővé tétel kategóriáját, így a többszörözés vagy a terjesztés jogából kellett kiindulnia a jogalkalmazásnak. Mivel a terjesztés tekintetében az Egyesült Államokban szükséges a teljes műpéldány átadása, így ott a többszörözés joga alapján van lehetőség a jogsértés megállapítására.

Dr. Mezei Péter elsősorban, de nem kizárólag az amerikai szerzői jog kutatójaként több aktuális példával mutatta be a szerzői jogi problémákat, illetve a fájlcserével összefüggő problematikát. Az amerikai szabályozás kapcsán bemutatta a törvényes kár fogalmát, amely alapján egyes szerzői jogi jogsértések esetén, amennyiben az adott szellemi alkotás műnyilvántartásba került korábban, vagy a jogsértést követő egy hónapon belül, akkor meghatározott kármértékig nincs szükség bizonyítás lefolytatására. Lényegében arról van szó, hogy szerzői jogsértés esetén nincs a károsult jogosulton semmilyen bizonyítási kötelezettség, hanem egy meghatározott összeg erejéig kártérítést követelhet a jogsértőtől. Ezen a rendelkezésen alapulnak az európai szemmel horribilis kártérítési összegek.

Egy korábbi ítéletben több ezer műre vonatkozó jogsértő magatartás kapcsán előfordult, hogy akár a trillió dolláros kármérték is elképzelhető volt, sőt a fájlcserélő oldalaktól összesen 75 trillió dollár kártérítést követelnek a jogosultak képviselői. Közgazdaságtani kutatások szerint egyébként ennyi dollár nincs is forgalomban az egész világon. Ez a törvényes kár a hazai jogrendszerben ismeretlen fogalom.

Más aspektusokat bemutatva rávilágított a nemzetközi együttműködés hiányából eredő problémákra is: a nemzetközi szerződések ugyan formalizálják és egységesítik a szerzői jog területén a nemzeti szabályokat, de jogsértés esetén nem válik ez által lényegesen könnyebbé a jogérvényesítés a sértett jogosultak számára.

A nemzetközi együttműködés zavaraira példaként a Kim Dotcom-ügyként „elhíresült” példát említette, amelyben az elvileg jól felkészült FBI és a fülöp-szigeteki társszervek együttműködése vezetett súlyos eljárásbeli szabálytalanságokra, és jogsértő cselekményekre, melyeknek diplomáciai következményei is lettek.

Rámutatott a szerzői jogi retorika visszásságára is, amennyiben az ilyen, jogsértő személyek esetében akár a nemzetközi jog is a „kalóz” kifejezést használja. A szerzői jog hagyományos struktúráját is vizsgálva végül bemutatta, hogy a technológia-felhasználó-szerző által alkotott képzeletbeli háromszög túllépett a szerzői jog keretein, és a határok a gyakorlatban egyre inkább elmosódnak, így a szerzői jog területén is további változások várhatóak a jövőre nézve is.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">Gyömbér Béla