Home

Összehangolt fellépés az autójavítói szakma illegális szoftverei ellen

  • Nyomtatás

Meglepően sok autójavítással foglalkozó vállalkozás van ma Magyarországon. Paradox módon pillanatnyilag nincs olyan nyilvántartás, amelyből egzakt módon megállapítható lenne a hivatalosan bejelentett autójavítói vállalkozások száma. A jelenleg folyamatban lévő kötelező kamarai regisztrációnak egyik célja –többek között- pont az, hogy képet kapjunk az országban legálisan bejegyzett és működő vállalkozások számáról, tevékenységéről és helyéről.

Becslések szerint a jogszerű, engedéllyel rendelkező szerelőműhelyek száma 6-8 ezer közé, míg a feketegazdaságban működő autójavítók száma lesújtóan sokra, mintegy 20 ezerre tehető. A legálisan működő autójavítóknak egyre nagyobb konkurenciát jelent az adó- és költségterhek alól kibúvó, ebből következően jóval kedvezőbb munkadíjjal dolgozó feketén javítók. A szakmán belül köztudott, hogy az autójavítás költségeinek jelentős hányadát az autójavítói tevékenység során nélkülözhetetlen márkaspecifikus szoftverköltségek (műszaki adatok, alkatrészjegyzék, javítási technológia, stb.) teszik ki. Egy-egy termék ára 300-500 eFt/év nagyságrend között mozog, és bizony egy kisebb műhely is kénytelen legalább 3 ilyen jellegű szoftvert használni. A fennmaradásért való küzdelem során érthető –de el nem fogadható- a legális autójavítók egy részének azon törekvése, hogy ezeket a költségeket a feketegazdaságban dolgozó „kollégáik” mintájára igyekeznek csökkenteni. Ennek egyik módja az internetről tized áron letölthető illegális, feltört szoftverek használata. Azzal már kevésbé vannak tisztában, hogy ez a tevékenység szerzői jogokat sért, és a szoftverek hivatalos hazai forgalmazóit károsítják meg.

Autójavítói körökben jól ismert öt cég közös szervezetet hozott létre elsősorban a gépjármű forgalmazási és javítási területre szánt, általuk forgalmazott szoftverek és adatbázisok illegális forgalmazásának és alkalmazásának visszaszorítása érdekében. Céljuk e területen a feketegazdaság visszaszorítása a legális piac szereplőinek védelmében.

Járműipari Adatbázis Forgalmazók Szakmai Testülete (JAF) alapító tagjai:

Cég neve Forgalmazott szoftver ill. adatbázis
Audatex Magyarország Kft. Audatex
Robert Bosch Kft. ESItronic
EurotaxGlass’s Kft. Eurotax
Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. Autodata
Fejlesztők Háza Kft. TecDoc

 

A JAF céljainak elérése érdekében szorosan együttműködik a következő hatóságokkal:

  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
  • Hamísítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)
  • Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)

Támogatóik között szerepel a három legnagyobb szakmai érdekképviseleti szervezet is:

  • Autójavítók Országos Egyesülete (AOE)
  • Európai Autójavítók Magyarországi Egyesülete (EME)
  • Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ)

A JAF célkitűzései között azonban nem csak az illegális terjesztői hálózat felszámolása és a nem jogtiszta termékek felhasználásának visszaszorítása szerepel. Kezdeményezték az autójavítói szférában dolgozók ez irányú tájékoztatását és oktatását is, azzal a tiszteletreméltó szándékkal, hogy elkerüljék, és a jövőben megelőzzék a szellemi tulajdonnak minősülő termékek jogsértő felhasználását. A kezdeményezők az alapító tagokon kívül az AOE, az EME és a GÉMOSZ volt. A javaslatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is támogatta, az NKH pedig elfogadta. Ennek eredményeképpen a gépjármű vizsgaállomások vizsgabiztosainak képzése során az oktatási anyagot bővítették az autójavítói szoftverek és adatbázisok szerzői jogi védelmével kapcsolatos ismeretekkel.

A JAF és a HENT közötti együttműködés keretén belül a HENT 2011. március-áprilisban felmérést végzett a középiskolások körében a jogi védelem alatt álló tartalmak on-line felhasználásával kapcsolatban. A felmérés eredményeiről készült tanulságos cikk a „Szinte senki sem ismeri a szerzői jogot” címmel az AUTOTECHNIKA 2011/16 számában olvasható.

A JAF színvonalas honlapja: http://www.jaf.hu. Itt részletesen tájékozódhatunk a szervezet eddig elért eredményeiről és jövőbeni terveiről. Olvashatunk tanulságos jogesetekről, és a GYIK-ok között a következő izgalmas kérdésekre is választ kapunk:

  • Mi minősül illegális szoftverhasználatnak?
  • Hogyan lehet felismerni az illegális programokat?
  • Mi alapján ellenőriz a NAV?
  • Mi a különbség egy rendőrségi és egy NAV-os házkutatás között?
  • Igaz, hogy a NAV nem ellenőrizhet, nem foglalhat le használaton kívüli eszközöket?
  • Bűncselekményt követek-e el, ha letöltök?

Sok autójavítással foglalkozó vállalkozást érdekelhet és érinthet a Véget ért a türelmi idő c. cikk, mely arról számol be, hogy a NAV folytatja a gépjárműfenntartó iparban dolgozók szoftvereinek ellenőrzését, melynek során nem csak az autójavító specifikus szoftverek, hanem az általános, irodai (számlázó, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, stb.) alkalmazások eredetét is vizsgálják.

 

Wendler András
Jármű és vasipari szakmai csoport

Fotó: pixabay