Ingyenes belépő

Home

Felvilágosultabb tudásgyarapítást és szórakozást

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága támogatásával – 2011. március-áprilisában országos felmérést végzett a magyar középiskolákban, amelyben a diákok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálta.

A felmérés eredményeire is alapozva alakítja ki a HENT a jövőben a fiatalok szellemitulajdon-védelmi ismereteinek bővítésére szolgáló intézkedéseit. Az online kérdőívet 241 középiskolából 17435 diák töltötte ki, az ő válaszaik elemzése alapján az alábbi fő következtetések állapíthatók meg:

Intenzív internethasználat:Az internet a középiskolások életének szerves részét jelenti, mindössze a diákok 3-4%-a nem használja azt. Iskolai napokon a megkérdezettek több mint fele (55%) 1-3 órát, 24%-a viszont több mint 3 órát tölt a világhálón. Hétvégére a napi 3 órát meghaladó internethasználati arány 48%-ra emelkedik.
Az internet szórakozási és kapcsolattartási felület elsősorban, egyúttal fontos forrás is az érdeklődésre számot tartó tartalmak begyűjtésére, azaz letöltésre. A zenék (85%) és filmek (71%) vezetik a keresett tartalmak listáját, fiúk esetében a játékok/szoftverek is jelentős „célpontok”.

Letöltés, fájlcsere, streaming: A filmek/zenék fogyasztása ma már nem feltétlenül a „letöltöm-hallgatom-nézem” rendszerben történik, különösen nem a fiatalabbak és a lányok esetében, ahol a streaming jellegű „fogyasztás” meghaladja a klasszikus módot. A film streaming szolgáltatásokra szakosodott oldalak a neten mozizók 80%-ának nyújtanak megoldást, míg streamelt zenehallgatásban a YouTube jellegű megosztók játszanak domináns szerepet.
A megkérdezettek 52%-a válaszolt úgy, hogy szokott letölteni tartalmakat. A letöltési módszerek között továbbra is a torrent a legjelentősebb (filmek: 83%, zenék: 55% a letöltőkre vetítve), de a fórumok is sokaknak kínálnak letöltési linkeket (filmek: 29%, zenék: 45%). A diákok válaszai alapján a letöltés elterjedtségét magyarázza, hogy rendkívül egyszerű módon megszerezhetőek a tartalmak, a megjelenő igény azonnal kielégíthető, továbbá ingyen van és olyan dolgokhoz is képes hozzáférést biztosítani, amihez a legális kereskedelem még nem. Az illegális letöltés utólagos legalizálása vásárlás útján a válaszadók 27%-ánál fordult már elő.

A fájlmegosztó oldalak használatához kapcsolódó következményekre rákérdezve a diákok körében elsősorban a saját eszközben potenciálisan keletkező kár (vírus, adatvesztés, adatlopás), másodsorban a kreatív tartalmakat előállítók/terjesztők vesztesége, harmadsorban pedig a jogsértés megvalósítása merül fel. Célzott rákérdezés alapján a diákok ¾-e törvénytelennek tartja a fájlmegosztó oldalak használatát, bár ez a tudat csak a fiatalok 1/5-ét tartja vissza a fájlmegosztástól.
Összességében a megkérdezettek 18%-a fizetett már valamilyen online beszerezhető digitális tartalomért, tízből heten úgy nyilatkoznak, hogy nem terveznek fizetni addig, amíg van ingyenes alternatíva. Mindez történik annak ellenére, hogy a diákok 63%-a szerint a zenészek érdemelnek pénzt (jogdíjat) sikeres dalaikért. A legális forrásra való törekvés, mint „attitűd” a diákok felénél létezik, a lányok esetében valamelyest jellemzőbb. A válaszadók 58%-a gondolja könnyűnek a legális tartalmak azonosítását.

Hiányos szerzői jogi ismeretek: Az internet kisebb-nagyobb rendszerességgel szinte mindenkinek segít az iskolai feladatok elvégzésében: a megkérdezettek 93%-a válaszolt úgy, hogy szokott kapni olyan feladatot az iskolában, amelyhez az internetet használja. A szerzői jogi ismeretek tanulására vonatkozó kérdés kapcsán a diákok 1/6-a (17%-a) válaszolt úgy, hogy az iskolában szóba kerültek a szerzői jogok; a szerzői jogokról a túlnyomó többség informatika óra keretein belül hallott. A válaszadók 49%-a már hallott a szerzői jogról, de nem az iskolában, 33% százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy soha nem is hallott a szerzői jogról. A szerzői jogi ismeretek hiányát támasztják alá a szerzői művek egyes konkrét felhasználási módjainak megítélésére vonatkozó kérdésekre adott válaszok is: bizonytalanság tapasztalható annak megítélésében, hogy a filmek, zenék letöltése, és a tartalmak feltöltése az internetre jogszerű-e, a diákok 36%-a szerint jogszerű filmeket feltölteni az internetre, negyedük szerint jogszerű az is, ha egy teljes regényt beszkennelnek és felteszik a világhálóra. A diákok 30%-a szerint pedig szabadon, a forrás megjelölése nélkül bemásolhatnak a dolgozatukba egy interneten talált szöveget.

Termékhamisítás: A hamis termékek a diákok számára kézzelfogható valóságot jelentenek, 80%-uk találkozott már ilyen ruhával vagy cipővel, de a többi terméktípus esetében is meglepően magas arányban (illatszer 71%; játék 65%; elektronikai cikk 56%, gyógyszer 22%). A hamis termékek forgalmazásának legfontosabb csatornái véleményük szerint a piacok és az internet, az ilyen termékek potenciális veszélyessége ismert, miként az a tény is, hogy ezek forgalmazása bűncselekmény és kárt okoz a jogtulajdonosoknak. Az öltözködési cikkek terén a márka a kis többség számára (53%) nem bevallottan fontos, a fiúk számára azonban sokkal inkább, mint a lányoknak. A márka értéknövelő funkcióját a diákok 41%-a ismeri el egyértelműen. Az ismert védjeggyel ellátott termékek viselésekor a többség fontosnak tartja az eredetiséget.

A felmérés eredményeinek részletes, diagramokkal ábrázolt összegzése itt letölthető.

Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
Fotó: petersons