Ingyenes belépő

Home

Magyarországon a hamisítás évi 230 milliárd forint kárt okoz

A magyar lakosság 15 százaléka vásárolt az idén hamisított terméket, de a fiatalok körében jóval magasabb lehetett az arány. Az érintett fogyasztási cikkek piacának 12 százalékát fedhetik le az ismert márkák utánzatai.

Az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt az EU-ban az Euró-pai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) jelentése szerint. További 35 milliárd euró vész el az érintett ágazatokban a hamisítás és a kalózkodás közvetett hatásai miatt, és 14,3 milliárd eurónyi adóbevétellel rövidül meg a tagországok költségvetése. Az EUIPO jelentése szerint Magyarországon évente közvetlenül 230 milliárd forint árbevétel – az értékesítés 12 százaléka – marad el a hamisítás következtében, és ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely kiesése is – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Világgazdasággal.

A soproni VOLT Fesztiválon a válaszolók 47,3 százaléka nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, 39,8 százalékuk viszont egy vagy több alkalommal igen – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felméréséből. A vásárlók 61,8 százaléka az interneten jut hozzá a hamisított termékekhez, e kör 68,6 százaléka a termék alacsonyabb árát jelölte meg a vásárlás egyik fő indokaként, 40,2 százalék nem tartja rosszabb minőségűnek ezeket az árukat az eredetieknél, a vásárlók körülbelül negyedét pedig nem foglalkoztatta a termék eredete.

"A Tárki idei felmérése szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis terméket. A legkelendőbb termékcsoport továbbra is a hamis ruha és divatcikk volt, majd a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek következtek. A HENT egy másik felméréséből az derült ki, hogy a szerzői jogsértések terén (kalózkodás) a klasszikus torrentezés mellett a YouTube-tartalmak letöltése egyre jellemzőbb a fiatalok körében."

A gyógyszerhamisítás elleni szeptemberi nemzetközi Pangea akcióban 123 országban 51 millió dollár értékben foglaltak le 25 millió hamis tablettát, és 1058 esetben indult nyomozás. A lefoglalt gyógyszerek legnagyobb része fájdalomcsillapító, epilepszia elleni készítmény, mentális zavar megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszer és potencianövelő tabletta.

Az EU gazdaságának gerincét a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak alkotják. Egy 130 ezer uniós vállalkozás adatait vizsgáló kutatás szerint a gazdasági összteljesítmény körülbelül 40 százaléka, azaz 4700 milliárd euró Európából származik. Az érintett szektorok adják az uniós állások mintegy 35 százalékát, azaz mintegy 77 millió munkahelyet. Csaknem harmadával magasabb bevétellel és vállalatonként hatszor több alkalmazottal, továbbá 20 százalékkal magasabb javadalmazással számolhatnak azok a cégek, amelyek szellemi tulajdonjogok birtokában vannak.

Közben a nemzetközi bűnszervezetek hamisításai, a védjegybitorlások és a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések egyre több kárt okoznak: a jelenség leginkább a szektorban aktív, 1,8 millió kkv nyereségességét veszélyezteti, hiszen esetükben az egy főre jutó bevétel 32 százalékkal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthető ágazatokban működő cégek erre vonatkozó adatait. A védjegy, mint a szellemi tulajdon egyik formája, kiemelkedő fontosságú egy vállalkozás sikeres piaci szereplésében.

A védjegybejelentések 28 százalékát a kereskedelmi és gépjárműjavításhoz kapcsolódó vállalkozások tették, 12-12 százalékát a tudományos és műszaki, valamint az infokommunikációhoz kötődő cégek, de nagyszámú kérvény érkezett az élelmiszeripar, az ingatlanügyletek és a turizmus területéről is.

Zárt Facebook-csoportokban is adják-veszik az utánzatokat

Elkészült a HENT fiatalabb korosztályoknak szóló online oktatási programja, amellyel bárki ingyen hozzáférhet a hamisítás szempontjából legfontosabb információkhoz. A vásárlói tudatosság növelése azért is különösen fontos az internetet használó fiatalok körében, mert egyre több olyan zárt Facebook-csoport jön létre, ahol hamis termékeket értékesítenek. Emellett az internetes kereskedelem egyre jelentősebb részét teszik ki az úgynevezett dropshipperek, akik felveszik a rendelést, begyűjtik a pénzt, azután továbbítják a jellemzően távol-keleti gyártó cégnek, amely közvetlenül a vevőnek küldi az árut.

Forrás és fotók: www.vg.hu