Ingyenes belépő

Home

A KIA a JAF támogatói között

Sikerülhet? Szerviz: harc az alkatrész-hamisítás ellen. Ma a hamisítás a világ minden pontján virágzó üzlet, különösen az autóiparban. A hatóságok egyre határozottabb fellépése talán visszaszoríthatja a Magyarországon is nagy károkat okozó „iparágat”.

 A globalizációnak sok a pozitív hatása, de hátránya is akad bőven. Az egyik ilyen a hamisítás, a határokon, kontinenseken átívelő illegális tevékenység, amely minden területen felütötte már a fejét. A másolatok nevükkel, csomagolásukkal, logójukkal azt akarják elhitetni a vásárlókkal, hogy eredetiek. Ez nemcsak abból a szempontból aggályos, hogy szellemi tulajdonának ellopása miatt az eredeti termék tervezőjét, gyártóját kár éri. Azért is problémás, mert a lekoppintott (de nem az eredeti technológia alapján elkészített) alkatrésztől szinte biztosan nem várhatjuk azt, amit ígér, ráadásul balesetveszélyes is lehet. Nagy rizikót vállalunk, ha olyan alkatrészekből, mint a fékbetét, keréktárcsa, olajszűrő, olaj vagy éppen a légzsák és az övfeszítő, hamisat veszünk, hiszen nem tudhatjuk, ezekkel vajon úgy viselkedik-e az autónk, ahogy elvárjuk tőle, s vajon úgy óvják-e a motort és a sofőr testi épségét, mint az eredetiek vagy a minőségi utángyártottak. Bizonyosan nem. A hazai hatóságok és persze az Európai Unió előtt még nagyon sok feladat áll a hamisítókkal szembeni küzdelemben. Három évvel ezelőtt, 2013-ban a világkereskedelem 2,5 százaléka bonyolódott hamis és kalóztermékekkel; ez 461 milliárd dollárnyi árut jelentett, amely Ausztria teljes éves GDP-je. Ugyanebben az esztendőben az Európai Unióba importált termékek öt százaléka volt hamis, ennek értéke 116 milliárd dollárra rúgott. Természetesen ezek között a legkülönfélébb árucikkek előfordultak, viszont a kimutatások alapján jelentős hányaduk autóipari termék volt. Ez nem meglepő, hiszen az interneten teljesen szabályozatlan az autóalkatrészek kereskedelme, ráadásul a vevők jó része nem kíváncsi arra, hogy honnan jön a kínált portéka. Az internetes kereskedelemben a harmadik országokból érkező áruk rejtik a legtöbb kockázatot, ugyanakkor a nemzeti vámhatóságok számára is ezek kecsegtetnek a legnagyobb fogással. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból kiderül, hogy 2014-ben 104, tavaly 119, 2016 első negyedévében pedig 32 esetben tudtak lefoglalni autóipari kalóztermékeket tartalmazó szállítmányokat. Leggyakrabban diagnosztikai eszközök, hozzájuk tartozó csatlakozók, adat-DVD-k és CD-k akadnak a fináncok horgára. Azon senki sem lepődik meg, hogy a kiinduló ország szinte mindig távol-keleti, általában Kína. A szoftvereken, diagnosztikai eszközökön sokkal nagyobb a hamisítók haszna, mint az alkatrészeken, mivel ezek eredetijéhez jellemzően drágán lehet csak hozzájutni, nem csoda, hogy a kisebb, legálisan működő szervizekben is fel-felbukkannak ilyenek.

Szükség van a hatóságok közös és rendszeres fellépésére, mert csak ez jelenthet visszatartó erőt. A közelmúltban rengeteg nagyszabású ellenőrzést tartottak országszerte, 2016 első felében negyven akció zajlott le műhelyekben, szervizekben, s az illegális szoftverek, nem igazolt származású alkatrészek mintegy 40 milliós értéket képviseltek. Iparági becslések szerint éves szinten tíz autóból hatnál kétes eredetű kenőanyagokat használnak. Ez nemcsak súlyos baleseti kockázatot jelent, de a tulajdonosokat, gyártókat és az államot is rendkívül érzékenyen érinti. Az évente milliárdos károkat okozó probléma kezelésére a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) zárt értékesítési rendszer kialakítását sürgeti, ez megakadályozhatná, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó kenőanyagok és autóalkatrészek forgalomba kerüljenek.

Marótiné Koczur Györgyi, a JAF (Járműipari Forgalmazók Szellemi Tulajdonvédelmi Szakmai Egyesülete) elnöke szerint szerencsére látszik az érintett szervezetek igyekezete, hiszen 2012-ben még csak odáig jutottak a hatóságok, hogy fontos a szellemi tulajdon védelme. 

A Müller-Guttenbrunn Ócsai úti telepe. Idén nyáron látványos körülmények között semmisítettek meg százmilliós értékű hamis autóipari termékeket, alkatrészeket és szoftvereket. 

Már arra is nagyobb energiákat fordítanak, hogy látványos eredményekről lehessen beszámolni ezen a területen. A NAV-nak megvan a jogosultsága és az apparátusa is a fellépésre, együttműködik a szakmai szervezetekkel, ráadásul a kitűzött céljai között is ott találjuk a hamisítás elleni harcot, most éppen az autóalkatrészek és az autós szoftverek vannak terítéken az adónyomozóknál. A vámnyomozók tavaly csak a ferihegyi repülőtéren 110 esetben foglaltak le interneten rendelt programokat és hozzájuk kapcsolódó hardvereket, értékük százmillió forintot tett ki. Idén novemberben a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és a JAF úgy határozott, hogy szorosabb és teljes körű együttműködéssel védik a szellemi tulajdont.